Napjainkban a gazdálkodók közül szinte mindenki találkozott már a precíziós gazdálkodás fogalmával, és egyre többen alkalmazzák, építik be egyes elemeit valamilyen formában a gazdaságukba. A legtöbbször, amikor erről a témáról esik szó, az embereknek a differenciált tápanyag gazdálkodás jut eszébe. Azonban ez a terület sokkal összetettebb, és átfogóbb megközelítést igényel.

Miért érdemes ezzel is foglalkozni a gazdálkodás során? Legfőképpen gazdasági okokból, mivel a vetőmagköltség átlagosan az input anyagok 25%-át teszik ki. Át kell gondolni, hogy érdemes-e ugyanazt a mennyiséget elvetni oda, ahonnan kevesebb hozamot várunk, ellenben többet kijuttatva, azon területekre, ahol magasabb hozamokat produkál az adott kultúra évek óta.

A termesztett növény kultúráknak, továbbá a kultúrákon belül is az egyes hibrideknek és fajtáknak eltérő lehet a tőszámreakciója. A helyesen megválasztott tőszámsűrűséggel optimalizálhatjuk a gazdálkodást, törekedve a termés maximalizálására kevesebb költségfelhasználással. Az évek során a vetőmag előállítók több ezer kísérletet és vizsgálatot elvégezve, hogy a különböző hibridekhez meg tudják határozni az optimális tőszám mennyiség intervallumát. A kutatások és mérések során vizsgálják, hogy az egyes növénysűrűségnél hogyan fejlődik az állomány, illetve milyen terméshozamok érhetőek el. Ezek alapján határozzák meg az általuk javasolt vetőmag mennyiségeket.

A vetőmagmennyiség megállapításához ezek alapján meghatározható egy középérték. Ezt figyelembe véve definiálható a differenciálás alsó és felső határértéke. Például, ha van 3 elkülönülő zóna a területen, ebben az esetben meghatározott a 72.000 szem/ha középérték, így a gyengébb területekre 62.000 szem/ha szórunk és ahonnan jobb hozamot várunk oda 82.000 szem/ha. Sok esetben a kísérletek azt mutatják, hogy látható eredményt jelentős differenciálási értékkel lehet elérni, tehát a kis különbségek nem fognak valós adatokat produkálni, amik megtéveszthetik a gazdákat abban, hogy van e jelentősége ennek a technológiának.

A gazdálkodónak tehát tisztában kell lennie a terület tulajdonságaival, a kiválasztott kultúra hogyan viselkedik a területén, és ehhez milyen technológiát kell alkalmaznia. Ideális esetben több évre visszamenőleges adatok állnak rendelkezésre, melyek elemzése révénpontosan meghatározható, milyen célokat akar elérni a gazdálkodó a differenciált kijuttatásokkal. Mindig szükséges a gazdálkodó saját területismerete is, hiszen ez a tudás számokban nem mérhető, de fontos része az egyenletnek. 

A művelet elvégzése után fontos a visszaellenőrzés, tehát meg kell vizsgálni a tényleges vetési adatokat, hogy az a vetőmag mennyiség került ki az adott zónába, ami korábban meghatározásra került. A sikeres vetés után a továbbiakban biztosítani kell a növény egészséges fejlődéséhez szükséges optimális feltételeket.

Összeségében ez a technológia is csak egy része az okszerű, adatokon alapuló gazdálkodásnak. Fontos, hogy el kell dönteni már az elején, mi a cél a technológia alkalmazása során. A gazdálkodó a korábbi hozamokat alacsonyabb költségek mellett akarja elérni, vagy a hozam növekedését célozza meg korábbi költségszinten. Érezhető tehát, hogy ez egy nagyon komplex folyamat, amiből a változó tőszámú vetés az egyik pillére a precíziós gazdálkodásnak, és akkor lehet vele sikeresen gazdálkodni, ha az ténylegesen helyesen van elvégezve tervezéstől a kivitelezésig.