A növénytermesztés során, legyen szó zárt vagy nyitott területen létesített, kertészeti vagy szántóföldi kultúrákról, a növények tápanyag igényét a gazdák igyekeznek kielégíteni a folyamatosan változó környezeti és gazdasági viszonyokhoz igazodva. Fontos figyelembe venni a tápanyagutánpótlás beállításánál, hogy a növény éppen milyen fenológiai stádiumban van.

A tápanyagfelvétel feltételei

A növények a szükséges tápanyagokat vizes oldatban, ionok formájában veszik föl, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyre inkább szélsőségek felé eltolódó időjárási körülmények, kiemelten a vegetációs időszak során egyre gyakrabban és hosszabban jelentkező aszály, nagyban megnehezíti vagy ellehetetleníti ezt a folyamatot. A tápelem felvételt nagymértékben befolyásolja Justus von Liebig által leírt összefüggés, melynek lényege, hogy a növény fejlődését mindig a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló tápelem fogja meghatározni, bármennyire jó ellátottságú a talaj a többi tápelem tekintetében, ezt nevezzük a Liebig-féle minimum törvénynek.

Talajaink nedvességtartalmának megőrzése

A gazdálkodók jelenleg leginkább a talajállapot javítása általi jobb vízmegőrzéssel képesek javítani a problémán, figyelembe véve az öntözhető területek minimális méretét. Számos olyan pályázat indult az elmúlt években, amely a talaj állapotán igyekszik javítani, például az úgynevezett „no till” technológia során, ahol a vetés előtt semmiféle talajelőkészítés nem történik, direktvetéssel kerül a vetőmag a talajba. A szármaradványok sem kerülnek bedolgozásra, tehát mint mulcsanyag marad a talaj felszínén csökkentve ezzel annak erózió általi elsodródását.

Jogszabályi háttér a trágyázások kapcsán

Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásai szerint tilos trágyát kijuttatni,

•           őszi kalászos kultúrában november 30 és január 31-e között,

•           egyéb esetben november 30 és február 15 között,

•           17%-nál meredekebb lejtésű területen, illetve

•           szerves trágya kijuttatásnál pedig a hektáronkénti N hatóanyag mennyiség nem haladhatja meg a 170kg-ot. 

A mezőgazdasági területek domborzati viszonyait is érdemes összevetni a jogszabályban foglaltakkal, hiszen az erózió mérséklése vagy éppen a felszíni vizek, ivóvízkészletek védelme érdekében is számos megszorítás van hatályban.

A rendelet továbbá számos formában korlátozza a könnyen oldódó N műtrágyák kijuttatásának lehetőségeit, erről mindenképp érdemes tájékozódni.

A hagyományos mezőgazdasági tevékenység során jellemzően az egész terület ugyanazon mennyiséget, ezáltal azonos hatóanyag mennyiséget kap, ellenben a környezeti tényezők többségére épp a nagyfokú diverzió jellemző, kiemelten például a talajra. 

A precíziós gazdálkodás térnyerésével szerencsére a feleslegesen kijuttatott tápanyag mennyiség töredékére csökkenhet, ezáltal a környezet sincs kitéve akkora nyomásnak, illetve a költséghatékonyság szempontjából is említésre méltó.

Öntözés fejlesztésére fordítható támogatások

A Világgazdaság 2025. január 31-i cikkében megemlíti, hogy február 4-től két új pályázat vonatkozásában is lehetőség van öntözésfejlesztési támogatást igénybe venni, előnyben részesítve a víztakarékos megoldások alkalmazását. A pályázatok keretösszege mintegy 66 milliárd forint és ahogy a Közös Agrárpolitika híroldalán olvasható a két konstrukció különválasztja a komplex, nagyobb volumenű beruházásokat, itt akár 5 milliárd forint pályázati támogatás igényelhető, míg a kisebb forrásigényű beruházásokra legfeljebb 200 millió forint áll rendelkezésre, a két felhívásra beérkező pályázatok tehát külön kerülnek értékelésre, a forrásokért nem kell versenyezni. A felhívás célja az öntözhető területek további növelése hazánkban.

1. ábra Forrás: pixabay.com

Szerző:
Bucskó Bálint