Már az 1980-as évektől kezdődően léteznek különféle precíziós technológiák. Napjaink robbanásszerű fejlődése és folyamatos innovációjának köszönhetően, 2024-ben már nem science fiction a növényvédelemben sem a helyspecifikus kijuttatás használata.

A korai távérzékelési adatok – műholdas észlelések – fő hátránya volt az alacsony felbontás, mely nem tett lehetővé növény színtű elkülönítést. Ugyanis a legnagyobb felbontású ortomozaikok pixel mérete is legalább 10×10 méter volt.

A drón technológia és a föld közeli szenzorok fejlődésének köszönhetően elérhetővé vált a növény szintű, pontosabban levélszintű elkülönítés. Sőt, bizonyos eszközöknél már alkalmazható a gépi látáson alapuló valós idejű (szenzoralapú) növény elkülönítés és permetezés. Ezek a permetező eszközök fúvókánkénti szakaszolással és növény felismerő rendszerrel rendelkeznek. Így csak akkor és azon a helyen permetez a gép, ahol gyomnövényt „lát”.

A gépi látás fejlődésével nem csak növényvédőszeres tarló kezelésben lehet megtakarítást elérni, hanem állományban is. Amelyeken csak akkor permeteznek az egyes fúvókák, ha a kultúrnövénytől eltérő növényt észlelnek.

A tarló vagy állomány kezelés másik lehetősége, a térképalapú (offline) megközelítés, mely esetben szükséges egy előzetes drónos felmérés, szakmai értékelés és differenciált kijuttatási térkép elkészítése. Ebben az esetben a terepi munka megkezdése előtt felkerül a traktor monitorjára az előírás térkép (differenciált kijuttatási térkép). A térképalapú (offline) módszer előnye a szenzoralapú módszerrel szemben, hogy jelentősen alacsonyabb a bekerülési költség és gyorsabb a táblán történő munkavégzés.

A növényvédelmi célú helyspecifikus kijuttatás szerepe más típusú károsítókkal (kártevők, kórokozók) szemben napjainkban még nem jelentős. Ugyanakkor folynak komoly kísérletek olyan növénykórokozó patogéneket vizsgálva, melyek időben történő detektálása és ezen adatok alapján történő okszerű védekezés jelentősen növelheti a termés mennyiségét és minőségét.

A gyomszabályozásban alkalmazott differenciált kijuttatási térképekkel akár 50-60%-os növényvédőszer megtakarítás is elérhető. A kevesebb kijuttatásnak köszönhetően pedig a permetezéshez kapcsolódó egyéb feladatok (vízhordás, tankolás, stb.) mennyisége is csökken függetlenül a precíziós permetezés módszertanától (szenzoralapú vagy térképalapú).

Bucskó Bálint